1. heti osszegzes :)

Sziasztok!

     Tul vagyok az elso igazi hetemen (mivel az elozo het 2 napja nem szamitott, mert a gyerkocok itthon voltak), es meg kell mondanom, nagyon vegyes erzeseim vannak a csaladdal kapcsolatban. Pontosabban a gyerekekkel kapcsolatban.

     Akikkel a het soran beszeltem, azok tudjak, hogy eleg kemeny hetet zarok, volt siras es nevetes egyarant. Be kell vallanom: nehezebb ez a munka, mint gondoltam. Es talan nem is a gyerekek miatt, hanem a nyelv miatt. Mostmar viszonylag jol ertem oket, meg a legkisebb babanyelvet is, viszont valaszolni nem egyszeru, es kulonosen nem esik jol, ha ki is nevetnek, mikor nem mondok valamit helyesen. A legidosebb lany, Talia sokat segit, ha nem ertek valamit, de ez idoszakos es a hangulatatol fugg minden. Josh igazi hangulatember, egyik pillanatban a nyakamon csung, mint egy kismajom, a masik percben pedig leidiotaz. Livy, a legkisebb pedig nem olyan nehez eset, de azert sok mindent maskepp csinalnek, ha az en lanyom lenne. :) 

     A het elejen volt egy nagyobb melypontom, azt hiszem, kicsit elveszettnek ereztem magam az uj kornyezet miatt, de az egyik jo baratnommel, es mas aupair lanyokkal valo talalkozas utan feltoltodtem energiaval, es uj lendulettel indultam neki a munkanak.

     Sharon meg mindig nagyon kedves, odafigyel ram, bar sokat ugraltat, ugyhogy mostantol visszaveszek a tulbuzgosagbol, nehogy a vegen mindent alapertelmezettnek vegyen. (Az igyekezetemet egyebkent extra penzzel jutalmazta, szoval igazabol egy rossz szavam se lehet ra. :)) Daviddel csak reggelente talalkozom, de minden egyes alkalommal mondja, muszaj kimozdulnom, megneznem Londont, mert be fogok golyozni, ha sokaig itthon maradok.

     Vettem oyster kartyat (a londoni kozlekedeshez az egyik legkedvezobb tarifaju kartya), mar nagyjabol tudok kozlekedni is, ami azert itt nem olyan egyszeru, kezdem kiismerni magam a kornyeken, az aupair lanyok sem laknak nagyon messze tolem, ugyhogy valojaban csak fel kellett fedeznem, mik a lehetosegeim, es elnem kellett veluk.

     Kezd minden egyszerubbe, konnyebbe valni. Remelem, hamarosan jobba is. Az biztos, hogy nem adom fel az elso nehezsegnel, szerintem tudjatok, eleg kitarto vagyok. :) xx

Az elso 2 nap

Kedves Erdeklodok!

Nos, kezd korvonalazodni, mi is a feladatom pontosan. Az egy dolog, hogy folyton szemmel kell tartani a gyerekeket, de mellette nagyon sokat kell takaritani, foleg utanuk.

Ezek a takaritoi feladatok nem megeroltetoek, es semmi olyan nincs bennuk, amit egy normal haztartasban ne tenne meg az ember. 

Nehany furcsasag, ami viszont egy magyarnak nagyon szokatlan elsore:

1. Mindig mindent szetszorva hagynak, eppen ahogy kibujnak a cipobol, kabatbol, a lepcsofokokon 1-1 bugyival, zoknival, nadraggal talalkozom. Sajnos ez alol a szulok sem kivetelek (persze ok azert a ruhaikat nem hagyjak ennyire szet, de nem foglalkoznak olyan dolgokkal, mint pl. feltorolni furdes utan a padlot, ami vizes lett).
2. Minden nap kell mosni. Szerencsere van szaritogep, de ez nekem akkor is nagyon furcsa. 
3. Rettentoen pazarolnak. Szerintem, aki jobb kornyekrol is jott, annak is szemet szur mindez. Altalaban delutan 4-5 fele esznek "fott" etelt, nem szokasuk mindet megenni, igy a folosleges kaja nem a hutoben, hanem a kukaban landol. Kiontik a meg nem ivott tejet es narancslevet stb.
4. Ha mar etkezes. Szamomra nagyon furcsa, hogy egy majdnem 5 eves fiucska nem tud onalloan enni. Kerdesem a magyar anyukakhoz: tenyleg segitsegre szorul egy 5 eves gyerek? Mar, ami az etkezest illeti... Bohockodnak az asztalnal, a kaja egyharmada a foldon landol, a masik reszet belejuk kell imadkozni, a harmadik resze megy a kukaba. A szulok termeszetesen mindent megesznek, tegnap az apuka veletlenul a mikroban hagyta a csirket, anyuka ki akarta dobni, de apuka mondta, hogy ne tegye, tegye be a hutobe, jo lesz meg ma estere. 
5. Minden mirelit. Es ha nem, akkor is a leggyorsabban elkeszitheto kajat valasztjak. A csalad viszonylag egeszsegesen etkezik, a szojabab es a brokkoli minden este ott van a tanyeron. Tegnap mar kuszkuszt is ettem (olyan az ize, mint a buzadaranak), de azt mar megfigyeltem, hogy igyekeznek valtozatosan enni. 

Az elso pozitiv elmenyek:

• A legtobbet majd a pici lanyra, Oliviara (2,5 eves) kell vigyaznom, akivel egyre jobban kijovok. Tegnap megengedte, hogy befonjam a hajat, ami nagy szo, mert a szulok szerint az elozo aupairnek nem engedte, hogy hozza erjen a hajahoz. Ma o volt az elso, aki elkeszult a feloltozessel, fogmosassal, cipofelhuzassal es kabatfeladassal ugy, hogy kozben 3 konyvet szorongatott renduletlenul. Persze a hangulata percrol percre valtozik, de szerintem nagyon jol kijovunk majd egymassal.
• Sharon es David is minden nap megkerdezi, hogy erzem magam, biztos, hogy jol meggondoltam-e ezt, jol aludtam-e stb. Tegnap egyedul voltam egesz delutan, tavozasuk utan 1 oraval mar jott az uzenet Sharontol, jol vagyok-e. Este aztan beszelgettem meg Sharonnal, megnyugtattam, hogy minden rendben lesz, es minden furcsasag ellenere birom a sracokat, azert is, mert legalabb felkeszitenek az anyasagra. :D Anyanak lenni nagyon kemeny hivatas, de az biztos, hogy jok az edzoim. :D 

Erkezesem napja

Kedves Aggodok!

          Eloszor is: elnezest az ekezet nelkuli irasert, nekem is nagyon szokatlan. Nem hoztam magammal a regi, oreg laptopomat, ezert addig, amig nem veszek ujat, sajnos ez, vagy a wifis mobilozas marad.

          Tehat az elozmenyek: ugy indultam neki az utnak, hogy "ide nekem az oroszlant", ami az utolso par napban azert atcsapott felelemmel vegyes izgatottsagba, dehat nem volt mit tenni, megvettem a repjegyet, kaptam nagy borondot, muszaj volt utaznom. :D Na jo, azt hiszem ez a ketsegbeeses valahol termeszetes, elvegre megis csak egy idegen orszagban probalok szerencset.

          A repules: elso alkalom, izgalmas volt, de azert nem volt nagy durranas, vagy csak azert nem elveztem igazan, mert kb. 2 es fel orat aludtam elotte. Mivel egy banan volt bennem, kicsit kavargott a gyomrom a felszallasnal es a fokozatos emelkedesnel, de ez meg semmi volt ahhoz kepest, amit az angol taxiban eltem at. :D (Errol kicsit kesobb reszletesen.)

Szerencsere mar a magyar taxiban egyutt utaztunk egy magyar parral, akik szinten Londonba tartottak, ugyhogy megkertem oket, segitsenek az esetleges kellemetlensegek lekuzdeseben. Ugyhogy a poggyaszfeladas, a biztonsagi ellenorzes is rendben zajlott, sikeresen landoltunk a lutoni repteren, felvettem a csomagom es remenykedtem, hogy megvart a taxim, mert eleg sokaig tartott a leszallas, csomagfelveves stb.

Anyuka korabban mar mondta, hogy sajnos nem tud kijonni elem a repterre, de rendelni fog egy taxit, a sofor varni fog nevtablaval, semmi miatt ne aggodjak, a cech is rendezve van. Igy is tortent.

         A taxiban: egy ir sofor vart ram, akinek a beszedebol alig ertettem valamit, amig meg nem kertem, lassitson egy kicsit, mert nekem ez igy eloben egy kicsit magas. Mire rogton poenkodni kezdett, hogy akkor ezek szerint az elmult 3 perces beszelgetesbol semmit nem ertettem, ugye? A poen nemcsak eddig tartott, kerdezte, hol szeretnek ulni, mondtam, hogy jo lesz elol is, mire kinyitja nekem a jobb oldali ajtot (Angliaban, hahaha). Ezen nagyon jot nevettunk, elmeselte, valamennyi kozep-europaival bejatssza ezt, mind beveszi. :D

Nagyon kedves, nyitott, ir ferfit ismertem meg a szemelyeben, tetszett, hogy barmirol kepes volt beszelni (szerencsere o beszelt, en csak kerdeztem :P), egy percre nem hagyta, hogy magam cipeljem a 24 kg-os borondot, meg a hazba is bekopogott, hogy biztos jo helyre erkezzem meg. Lutontol Barnetig az ut viszonylag hosszu volt, es eleg gyorsan is vezetett, de megjegyezte, en vagyok az elso kozep-europai, aki nem sikit a forditott kozlekedestol (persze, mondtam, nincs jogsim, engem ez nem zavar :D). Meg is adta a telefonszamat, ha legkozelebb is taxira lenne szuksegem, hivjam batran. Persze arra is kivancsi, mennyit fejlodok angolbol, pedig megdicsert, milyen sokat ertek belole. Megnyugtatott, hogy nem lesz itt semmi gond, ne legyenek felelmeim, mivel sokat mosolygok, jol kijovok majd a gyerekekkel, hat nem tevedett sokat. :)

       A csaladnal: Sharon (az anyuka) fogadott, jo anyukahoz hiven rogton kerdezte, eszem vagy iszom-e valamit. Korabban mar megbeszeltuk, a mai nap nem kell "dolgoznom", igy kipakoltam, aludtam, es most irom a beszamolot (a Sharontol kolcsonkapott geprol). Termeszetesen mar a gyerekekkel is jatszottam, tobbnyire majd a legkisebb lannyal, Oliviaval kell lennem, ugyhogy el is kezdtem az ismerkedest vele. (Javitas: Josh a kozepso, Talia a nagylany.) Szerintem rendben leszunk, azert nekem is sokat kell meg fejlodnom, mert a kicsik beszedet eleg nehezen ertem (egyelore :)) Anyukatol viragot is kaptam az erkezesem alkalmabol, David (az apuka) pedig megint rohant valahova, igy csak eppen feltett nekem egy kerdest (amire persze nem tudtam valaszolni), aztan csak annyit mondott, kesobb meg beszelunk.

       Ajandekok: ugy gondoltam, meglepem oket valami hazaival. Termeszetesen a Toncsiek fele fuszerpaprika nelkul el sem indultam, azt majd csak a fozeskor fogom megmutatni nekik, de bort es a tomerdek turo rudit odaadtam, aminek nagyon orultek. A kicsik rogton ra is vetettek magukat, a nagylanyon kivul mindenkinek izlett a turo, amit ugye ok meg sosem ettek. (Josh azt mondta, olyan, mintha tejes csoki lenne, mikor ki akartam javitani, Sharon odaszolt, hadd higgyek ezt, igy nem kezdenek el filozni azon, mi is valojaban az a turo. :D).

       Most ennyi, ha meglesz a napi rutinom, termeszetesen irok. :) Puszi mindenkinek! xx