Eloszor is: elnezest az ekezet nelkuli irasert, nekem is nagyon szokatlan. Nem hoztam magammal a regi, oreg laptopomat, ezert addig, amig nem veszek ujat, sajnos ez, vagy a wifis mobilozas marad.
Tehat az elozmenyek: ugy indultam neki az utnak, hogy "ide nekem az oroszlant", ami az utolso par napban azert atcsapott felelemmel vegyes izgatottsagba, dehat nem volt mit tenni, megvettem a repjegyet, kaptam nagy borondot, muszaj volt utaznom. :D Na jo, azt hiszem ez a ketsegbeeses valahol termeszetes, elvegre megis csak egy idegen orszagban probalok szerencset.
A repules: elso alkalom, izgalmas volt, de azert nem volt nagy durranas, vagy csak azert nem elveztem igazan, mert kb. 2 es fel orat aludtam elotte. Mivel egy banan volt bennem, kicsit kavargott a gyomrom a felszallasnal es a fokozatos emelkedesnel, de ez meg semmi volt ahhoz kepest, amit az angol taxiban eltem at. :D (Errol kicsit kesobb reszletesen.)
Szerencsere mar a magyar taxiban egyutt utaztunk egy magyar parral, akik szinten Londonba tartottak, ugyhogy megkertem oket, segitsenek az esetleges kellemetlensegek lekuzdeseben. Ugyhogy a poggyaszfeladas, a biztonsagi ellenorzes is rendben zajlott, sikeresen landoltunk a lutoni repteren, felvettem a csomagom es remenykedtem, hogy megvart a taxim, mert eleg sokaig tartott a leszallas, csomagfelveves stb.
Anyuka korabban mar mondta, hogy sajnos nem tud kijonni elem a repterre, de rendelni fog egy taxit, a sofor varni fog nevtablaval, semmi miatt ne aggodjak, a cech is rendezve van. Igy is tortent.
A taxiban: egy ir sofor vart ram, akinek a beszedebol alig ertettem valamit, amig meg nem kertem, lassitson egy kicsit, mert nekem ez igy eloben egy kicsit magas. Mire rogton poenkodni kezdett, hogy akkor ezek szerint az elmult 3 perces beszelgetesbol semmit nem ertettem, ugye? A poen nemcsak eddig tartott, kerdezte, hol szeretnek ulni, mondtam, hogy jo lesz elol is, mire kinyitja nekem a jobb oldali ajtot (Angliaban, hahaha). Ezen nagyon jot nevettunk, elmeselte, valamennyi kozep-europaival bejatssza ezt, mind beveszi. :D
Nagyon kedves, nyitott, ir ferfit ismertem meg a szemelyeben, tetszett, hogy barmirol kepes volt beszelni (szerencsere o beszelt, en csak kerdeztem :P), egy percre nem hagyta, hogy magam cipeljem a 24 kg-os borondot, meg a hazba is bekopogott, hogy biztos jo helyre erkezzem meg. Lutontol Barnetig az ut viszonylag hosszu volt, es eleg gyorsan is vezetett, de megjegyezte, en vagyok az elso kozep-europai, aki nem sikit a forditott kozlekedestol (persze, mondtam, nincs jogsim, engem ez nem zavar :D). Meg is adta a telefonszamat, ha legkozelebb is taxira lenne szuksegem, hivjam batran. Persze arra is kivancsi, mennyit fejlodok angolbol, pedig megdicsert, milyen sokat ertek belole. Megnyugtatott, hogy nem lesz itt semmi gond, ne legyenek felelmeim, mivel sokat mosolygok, jol kijovok majd a gyerekekkel, hat nem tevedett sokat. :)
A csaladnal: Sharon (az anyuka) fogadott, jo anyukahoz hiven rogton kerdezte, eszem vagy iszom-e valamit. Korabban mar megbeszeltuk, a mai nap nem kell "dolgoznom", igy kipakoltam, aludtam, es most irom a beszamolot (a Sharontol kolcsonkapott geprol). Termeszetesen mar a gyerekekkel is jatszottam, tobbnyire majd a legkisebb lannyal, Oliviaval kell lennem, ugyhogy el is kezdtem az ismerkedest vele. (Javitas: Josh a kozepso, Talia a nagylany.) Szerintem rendben leszunk, azert nekem is sokat kell meg fejlodnom, mert a kicsik beszedet eleg nehezen ertem (egyelore :)) Anyukatol viragot is kaptam az erkezesem alkalmabol, David (az apuka) pedig megint rohant valahova, igy csak eppen feltett nekem egy kerdest (amire persze nem tudtam valaszolni), aztan csak annyit mondott, kesobb meg beszelunk.
Ajandekok: ugy gondoltam, meglepem oket valami hazaival. Termeszetesen a Toncsiek fele fuszerpaprika nelkul el sem indultam, azt majd csak a fozeskor fogom megmutatni nekik, de bort es a tomerdek turo rudit odaadtam, aminek nagyon orultek. A kicsik rogton ra is vetettek magukat, a nagylanyon kivul mindenkinek izlett a turo, amit ugye ok meg sosem ettek. (Josh azt mondta, olyan, mintha tejes csoki lenne, mikor ki akartam javitani, Sharon odaszolt, hadd higgyek ezt, igy nem kezdenek el filozni azon, mi is valojaban az a turo. :D).
Most ennyi, ha meglesz a napi rutinom, termeszetesen irok. :) Puszi mindenkinek! xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése